Međunarodni dan pismenosti / Az írástudatlanság elleni küzdelem nemzetközi napja

Međunarodni dan pismenosti (International Literacy Day) obilježava se svake godine 8. rujna. Obilježavanje ovog dana proglasio je UNESCO 1965. godine s ciljem podizanja svijesti o važnosti pismenosti i s nadom da će se jednog dana riješiti problem nepismenosti u svijetu. Pismenost je jedno od temeljnih ljudskih prava. Obuhvaćeno je pravom na obrazovanje te predstavlja temelj za stjecanje znanja, osoban razvoj pojedinca te napredak društva u kojem živimo.

Prema prošlogodišnjim procjenama UNESCO-a u svijetu postoji 781 milijun odraslih nepismenih osoba, od kojih su većina žene. Posebno je zabrinjavajuće što velik broj mladih ljudi između 15. i 24. godine života nema razvijene osnovne vještine čitanja i pisanja.

U današnje vrijeme pojam pismenosti nije više vezan samo uz sposobnost čitanja i pisanja već je zašao u sva područja života i označava sposobnost pronalaženja, razumijevanja i korištenja informacija u svrhu boljeg osobnog napredovanja u obrazovanju, zdravlju, radu, kulturnom i društvenom životu.

international-literacy-day-8-september-picture

Az analfabetizmust az ENSZ egy egyszerű üzenet megírására vagy elolvasására való képtelenségként definiált. Az írás-olvasás általánossá válása létfeltétele volt a modern ipari társadalmak kialakulásának, miként most a globalizációnak is.

Az írástudatlanság súlyos problémát jelent az egyénre nézve, következményeként esélytelenné válik a munkaerőpiarcon, s akadályozza a gazdasági élet fejlődését. XXI. században az írástudatlanok legnagyobb arányban továbbra is Afrika, Ázsia és Dél-Amerika kevésbé fejlett országaiban élnek. Európában mintegy 96 százalékos az írástudók aránya a felnőtt lakosságban, azonban nagyok az eltérések, az analfabetizmus még komoly probléma Közép- és Kelet-Európában.

E napon az UNESCO kitüntetéssel jutalmazza azokat a szervezeteket, amelyek sokat tettek hazájukban az analfabetizmus felszámolásáért. Az alfabetizálás világnapján az UNESCO évről-évre felszólítja a világ országait az írástudó társadalom megteremtésére.

Advertisements

21.6. Svjetski dan glazbe / A zene ünnepe

U mnogim zemljama svijeta, 21. lipnja obilježava se kao Svjetski dan glazbe, odnosno Fete de la Musique. Toga dana glazbenici amateri, ali i profesionalci, besplatno nastupaju na javnim gradskim površinama podsjećajući na važnost glazbe u svakodnevnome životu.

Još 1976. godine, američkome glazbeniku Joelu Cohenu pala je na pamet ideja o slavljenju glazbe kao takve pa je predložio da se jedna takva cjelodnevna manifestacija održi na dan ljetnoga solsticija. Bivši francuski ministar kulture Jack Lang prihvatio je ideju 1981., a već godinu dana kasnije Svjetski je dan glazbe zaživio najprije u Francuskoj, no vremenom se proširio i na Belgiju, Njemačku, Švicarsku, Indiju, Pakistan i druge zemlje.

Od 2005. godine manifestacija je – uz slogan faites de la musique (stvarajmo glazbu) – međunarodnog karaktera, pa se diljem svijeta u više od sto zemalja (uključujući i Hrvatsku) organiziraju okupljanja brojnih glazbenika i jednaka se pažnja posvećuje različitim vrstama glazbe. Na koncertima se susreće amaterska glazbena scena s profesionalnom, ali i različiti glazbeni stilovi: rock, jazz, klasična glazba, DJ-evi i ostalo, pleše se, pjeva i zabavlja.

A Zene ünnepét 1982-ben tartották meg először Franciaországban. Az ötlet az akkori francia kulturális miniszter, Jack Lang támogatásával valósult meg. Mára a zene ünnepe európai, sőt világméretűvé vált; több mint száz országban rendezik meg június 21-én. Európában ez a kezdeményezés egyesületi formát öltött testet. A Zene Európai Ünnepe egyesülete szervezők és intézmények hálózatát fogja össze. A Zene Európai Ünnepének chartáját 1997-ben 12 európai ország 16 városa írta alá Budapesten.

A Zene Ünnepe olyan egész napos, ingyenes, politikamentes rendezvény, amely a zene valamennyi formájára és stílusára kiterjed. Zeneiskolák, zenei múzeumok nyitják meg Európa-szerte kapuikat, komolyzenei együttesek, jazzisták, népdalénekesek, dj-k és rockzenészek váltják egymást a szabadtéri és a klubszínpadokon.

21.5. Svjetski dan kulturnih različitosti, dijaloga i razvoja

„Kulturna raznolikost simbol je nastojanja da se poticanjem razvoja raznolikih svjetskih kultura spriječi unificirani razvoj svijeta.

Ona predstavlja polaznu točku za suživot i uključenje svih ljudi te je osnova za život u multikulturalnom svijetu. Važan je čimbenik razvoja, a njezino je poštivanje ujedno i poštivanje ljudskih prava. Na taj način UNESCO utvrđuje svoju predanost promicanju „intelektualne i moralne solidarnosti čovječanstva(…)

Kulturna raznolikost ne može se nametnuti proglasom, nju se živi i promatra“.

22. 4. Dan hrvatske knjige

OdluMarulic_mkom Sabora Republike Hrvatske od 1996. OS_1216obilježava se Dan hrvatske knjige u spomen Marku Maruliću, ocu hrvatske književnosti, koji je 22. travnja 1501. dovršio i potpisao svoju Juditu – biblijsko-vergilijanski ep o hrabroj udovici. Svoje najpoznatije djelo Marulić je napisao na hrvatskom jeziku, odnosno splitskoj čakavštini i štokavštini. Na taj je način nagovijestio jedinstvo hrvatskog jezika, a djelo se smatra prvim umjetničkim epom koji je ispjevan na hrvatskome jeziku.

23.4. Svjetski dan knjige i autorskih prava / A Könyv és a Szerzői Jogok Napja

Na Glavnoj skupštini UNESCO-a 1995. godine donesena je odluka da se 23. travnja obilježava Svjetski dan knjige i autorskih prava, kao simbolični datum u svjetskoj književnosti kada su 1616. godine preminuli književnici Miguel de Cervantes Saavedra, William Shakespeare i Inca Garcilaso de la Vega. Tom prigodom UNESCO poziva „čitatelje, autore, prevoditelje, izdavače, nastavnike, knjižničare, javne institucije, neprofitne organizacije i privatni sektor da promiču knjigu, čitanje i izdavaštvo, uz zaštitu autorskih prava“. Uz obilježavanje Svjetskog dana knjige i autorskih prava, 23. travnja se također održava i manifestacija Svjetska noć knjige.

IMG_0001

1995-ben az UNESCO a Könyv Napjává nyilvánította április 23-át katalán javaslatra. Április 23-án halt meg William Shakespeare és Miguel de Cervantes. Ez a nap a Szerzői Jogok Napja is. A nap célja, hogy felfedezzük az olvasás szépségét, és ösztönözzük egymást a könyvek forgatására. Április 23-a szimbolikus jelentéssel bír, mivel ezen a napon és egyazon évben, 1616-ban halt meg William Shakespeare, Miguel de Cerventes és Inca Garcilaso de la Vega is, de a katalánok számára ez a nap védőszentjük, Sárkányölő Szent György ünnepe is. Ezért náluk ezen a napon emlékeznek meg a “rózsákról és a könyvekről”, mert a legenda szerint a IV. században Szent György az általa megölt sárkány véréből kinőtt rózsát ajándékozta a megmentett hercegnőnek.

Jean-Paul Sartre

“A könyvek voltak az én madaraim és madárfészkeim, háziállataim és istállóim és rétjeim; a könyvtár az egész világ tükörképe volt; s a tükörképben megvolt az eredeti minden mélysége, változatossága, váratlansága.”

2d52a8498151483f3ba3e61cc9fb3cb1