22. veljače – Dan hrvatske glagoljice i glagoljaštva

Misal po zakonu rimskoga dvora (1483.)

Hrvatski je sabor proglasio 22. veljače Danom hrvatske glagoljice i glagoljaštva. Toga je datuma 1483. godine tiskana prva knjiga na hrvatskome jeziku Misal po zakonu rimskoga dvora, prvi misal u Europi koji nije tiskan latinicom i latinskim jezikom. Proglašenje toga Dana inicirao je Institut za hrvatski jezik i jezikoslovlje želeći popularizirati jedno od najprepoznatljivijih obilježja hrvatske pismenosti i kulture te važan simbol hrvatskog i nacionalnog identiteta po kojem je Hrvatska jedinstvena i prepoznatljiva u svijetu. Hrvatska glagoljica, uglatog tipa, poseban je tip glagoljice koja se razvijala od 13. stoljeća na području Hrvatske, odnosno hrvatskom govornom području i upravo se zato smatra hrvatskom.

Bašćanska ploča

Bašćanska ploča – jedan je od najdragocjenijih hrvatskih spomenika nastao oko 1100. godine. Govori o tome kako hrvatski kralj Zvonimir daruje „ledinu“ (zemlju) Svetoj Luciji (u Jurandvoru kod Baške na otoku Krku). Glagoljica Bašćanske ploče ide u prijelazni tip između oble i uglate glagoljice. Gornjim rubom teče istaknuta bordura s ornamentalnim motivom lozice u istoj stilizaciji na ukrašenim dijelovima crkvene arhitekture na hrvatskoj obali u kasnom XI. st. i XII. st. Izvorno je bila lijeva pregradna ploča (plutej) na kamenoj crkvenoj pregradi (septumu), koja je dijelila redovnički kor pred oltarom od vjernika u crkvenoj lađi u benediktinskoj crkvi Svete Lucije u Jurandvoru kod Baške na otoku Krku.

Glagoljica (uglata)

Glagoljica je staroslavensko pismo nastalo  sredinom 9. st., koje se u hrvatskim krajevima zadržalo sve do 19. st. Autorima ovog pisma smatraju se braća Ćiril i Metod, bizantskiredovnici iz Soluna. Ćiril (pravim imenom Konstantin) na osnovi jezika makedonskih Slavena iz okolice Soluna sastavio je prilagođeno pismo i prevodio crkvene knjige. Ime pisma dolazi od staroslavenske riječi glagolati što znači “govoriti“. Na obredima je tekstove čitao svećenik glagoljaš, a sam termin glagoljski poznat je još iz 16. stoljeća, premda je ime za glagoljicu iskovano tek u 19. stoljeću.
O postanku glagoljice danas postoje mnoge teorije. Po dr. Darku Žubriniću postoje oko 42 teorije o postanku glagoljice, od ozbiljnih i vjerojatnih do onih potpuno nevjerojatnih. Danas je uglavnom prihvaćena teorija Isaaca Taylora i Vatroslava Jagića (Taylor-Jagićeva teorija) koji smatraju da je glagoljica nastala prema grčkome alfabetu, iako ona nije ni jedina ni potpuno vjerodostojna.

Obilježili smo Dan glagoljice i glagoljaštva radionicom izrade glagoljskih slova od plastelina te jezičnim igrama povezivanja glagoljska i latinična slova.  

Advertisements

21.2. Međunarodni dan materinskoga jezika / Az anyanyelv nemzetközi napja

Međunarodni dan materinskoga jezika obilježava se svake godine 21. veljače od 2000. godine, s ciljem unapređivanja, učenja i razvoja materinskog jezika te njegovanja jezične
i kulturne različitosti i višejezičnosti.

Na svijetu postoji više od šest tisuća jezika, no nažalost svakim danom ta brojka se smanjuje. Njih 229 više nema živućeg govornika, a ista sudbina prijeti još  barem dvije tisuće jezika. Samo kod nas jedan se smatra izumrlim od 1898. – dalmatski. Posljednji govornik bio je Antonio Udina, Krčanin. Slična je situacija i s tajnim kineskim jezikom žena – nu-shua. Razvijao se generacijama, preko stotinu godina, da bi posljednja osoba koja ga je znala pisati, Yang Huanyi, umrla 2004. u 98. godini života.

Materinski jezik označuje put ljudskog bića i pomoću njega ono ulazi u društvo, čini svojom kulturu grupe kojoj pripada i postavlja temelje razvoju svojih intelektualnih sposobnosti.

1999-ben az UNESCO közgyűlése február 21-ikét az anyanyelv nemzetközi napjává nyilvánította. A nemzetközi szervezet ezzel is fel kívánta hívni a figyelmet a Föld nyelvi sokszínűségére és gazdagságára.

A világnapot annak emlékére tartják, hogy 1952-ben az akkor még Pakisztánhoz tartozó, bengáli nyelvet beszélő Bangladesben az urdut nyilvánították az egyetlen hivatalos nyelvvé. Tiltakozásul a bangladesi diákok február 21-én az utcára vonultak, a rendőrség ötöt megölt közülük.

A Földön több mint 6000 nyelvet beszélnek, ezeknek körülbelül a fele veszélyben van. Egy nyelv utolsó beszélőjének elhalálozása után a nyelv felelevenítése már nagyon nehéz, ezért egy nyelvet már akkor veszélyeztetettnek minősítenek a nyelvészek, amikor a beszélők száma százezer alá csökken. A nyelvek kihalásának folyamata megállíthatatlannak tűnik, az UNESCO ezért tartotta feladatának, hogy ráirányítsa a világ figyelmét erre jelenségre. A magyar nyelv az uráli nyelvrokonság révén mintegy 3000 éve önállósult. A XI. századtól szokás a folyamatos magyar írásbeliséget számítani, bár Magyarországon 1844-ig a latin volt a hivatalos nyelv. Jelenleg a magyar anyanyelvűek számát a világon 14-15 millió körülire becsülik.

14.2. Valentinovo / Bálint-nap

Obilježavanje Valentinova potječe iz vremena starog Rima. Tada je na vlasti bio car Klaudije II koji je zabranio ženidbu i zaruke vojnika kako bi spriječio njihovu želju za ostankom kod kuće. No, ljubav je jača oValentines-Dayd svih zabrana. U to se uvjerio i svećenik Valentin, koji je potajno vjenčavao sve vojnike koji su to željeli. Car je za to čuo, pa je osudio svećenika na giljotinu. Bilo je to 14. veljače koji je od tada, u čast svećenika postao dan zaljubljenih. Tradicija slavljenja Valentinova vjerojatno je jedna od najdužih u povijesti kršćanstva. Prve čestitke za valentinovo datiraju iz Engleske i Škotske, u ranom srednjem vijeku, kada je postojao običaj da se na pragu svoje odabranice ostavi ljubavna poruka ili čestitka ukrašena čipkom, ukrasnom vrpcom ili nekim drugim materijalom.

Szent Bálint (Valentin, Valentinus) a szerelmesek, a lelkibetegek és az epilepsziával élők védőszentje. Világszerte, de főleg az angolszász országokban Bálint napján (február 14-én) tartják a Bálint-nap ünnepét, amely Magyarországon az angol nyelvű elnevezés közvetlen átvétele miatt sokak számára mint Valentin-nap vált ismertté és népszerűvé az 1990-es évektől kezdődően.  Az angolszász területen e nap népszerűsége Geoffrey Chaucer, angol költőnek a Madarak parlamentje (ParlemenValentinovo_01.jpg.688x388_q85_crop_upscalet of Fowls) című költeményére nyúlik vissza, mely 1383-ban feltehetően II. Richárd király udvarában megtartott Valentin ünnepségekre készült és melyet azon első alkalommal adtak elő. A japán szokás eltér a nyugatitól. Február 14-én a hölgyek csokoládéval ajándékozzák meg imádottjukat, de akár férfi munkatársaikat, ismerőseiket is. Egy hónappal később (White Day) viszonzásként fehér csokoládét kapnak ők ajándékba. A Valentin nap és a White Day mellett a félszigeten van egy Black Day is: aki február 14-én és március 14-én sem kapott ajándékot, az április 14-én gyászolja ezt. Finnországban a Valentin napot a barátság napjaként ünneplik, melyen képeslapot küldenek vagy kisebb ajándékot adnak át egymásnak azok, akik a másikat szimpatikusnak találják. Ez a szimpátia azonban nem erotikus jellegű.

27.1. Međunarodni dan sjećanja na žrtve holokausta / A holokauszt nemzetközi emléknap

Dan sjećanja na holokaust i sprječavanja zločina protiv čovječnosti međunarodni je dan sjećanja kojim se želi podsjetiti na sve žrtve nacističkih režima tijekom Drugog svjetskog rata. Ovaj se Dan obilježava diljem Europe, a u najvećem broju europskih zemalja za datum obilježavanja izabran je 27. siječnja. Na taj dan 1945. Crvena armija oslobodila je 7.500 zatvorenika koje su za sobom ostavili nacisti u koncentracijskom logoru Auschwitz u Oświęcimu u Poljskoj.

Holocaust-2-1.jpg

Január 27-ét, az auschwitzi haláltábor felszabadításának napját az ENSZ közgyűlése 2005-ben nyilvánította emléknappá. Az egyhangúan elfogadott határozat az emlékezés és a tanítás kötelességét hangsúlyozza, annak érdekében, hogy a jövő nemzedék megismerje a több millió áldozatot követelő náci tömeggyilkosságok történetét. A második világháború idején az auschwitzi táborrendszert az SS birodalmi vezére, Heinrich Himmler 1940. április 27-i rendelete alapján hozták létre. A holokauszt több százezer magyarországi áldozatának túlnyomó részét, a vidékről deportált zsidóságot Auschwitz-Birkenau náci koncentrációs és megsemmisítő táborban gyilkolták meg. 1945. január elején az SS körülbelül 56 000 foglyot evakuált. Csoportjaikat halálmenetekben hajtották más német koncentrációs táborokba. A Vörös Hadsereg mintegy hétezer foglyot szabadított fel 1945. január 27-én. Auschwitz-Birkenau világszerte a népirtás szimbólumává vált. essential_budapest_02

The International Day in memory of the victims of the Holocaust is thus a day on which we must reassert our commitment to human rights. […] We must also go beyond remembrance, and make sure that new generations know this history. We must apply the lessons of the Holocaust to today’s world. And we must do our utmost so that all peoples must enjoy the protections and rights for which the United Nations stands.

United Nations Secretary-General Ban Ki-moon

22.1. DAN MAĐARSKE KULTURE – rođendan mađarske himne / A MAGYAR KULTÚRA NAPJA – a Himnusz születésnapja

Plemić Ferenc Kölcsey, 22. siječnja 1823. napisao je pjesmu pod naslovom Himna. Dva će je desetljeća poslije uglazbiti Ferenc Erkel, a od 1848./49. ona se smatra nacionalnim simbolom. U tragičnim desetljećima 20. stoljeća Kölcseyevi su stihovi iznova davali nadu i utjehu Mađarima, i u vrijeme diktature, kada tekst nisu držali odgovarajućim zbog njegovih vjerskih obilježja. Ustavom potvrđuju Kölcseyevu pjesmu za himnu onda kada se Mađarska ponovo izborila za slobodu, a 1990. taj će dan, dan na koji se rodila mađarska molitva, proglasiti Danom mađarske kulture.

Hymnus_1823

Január 22. napja 1989 óta a magyar kultúráé. Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon fejezte be – a magyar nép zivataros századaiból vett példákra épített költeményét – a Himnuszt. Az évfordulóval kapcsolatos megemlékezések alkalmat adnak arra, hogy nagyobb figyelmet szenteljünk évezredes hagyományainknak, gyökereinknek, nemzeti tudatunk erősítésének, felmutassuk és továbbadjuk a múltunkat idéző tárgyi és szellemi értékeinket. Az emléknapon adják át a magyar kultúrával, továbbá – 1993 óta – az oktatással, pedagógiai munkával kapcsolatos díjakat.

magyar_kultura_napja_kaposvár