Prva hrvatska slikovnica o medijskoj pismenosti za najmlađe

Slikovnica je namijenjena djeci, roditeljima, skrbnicima i odgajateljima. Njezina je svrha pružiti najmlađoj djeci priliku za razumijevanje medija kroz jednu od prvih lekcija medijske pismenosti, onu o razlici između svijeta medija i stvarnog svijeta.

Slikovnica o medijima

medijska-pismenost-slikovnica-o-medijima-za-najmlađe

Advertisements

23. 4. Svjetski dan knjige i autorskih prava / A Könyv és a Szerzői Jogok Napja

Na Glavnoj skupštini UNESCO-a 1995. godine donesena je odluka da se 23. travnja obilježava Svjetski dan knjige i autorskih prava, kao simbolični datum u svjetskoj književnosti kada su 1616. godine preminuli književnici Miguel de Cervantes Saavedra, William Shakespeare i Inca Garcilaso de la Vega. Tom prigodom UNESCO poziva „čitatelje, autore, prevoditelje, izdavače, nastavnike, knjižničare, javne institucije, neprofitne organizacije i privatni sektor da promiču knjigu, čitanje i izdavaštvo, uz zaštitu autorskih prava“. Uz obilježavanje Svjetskog dana knjige i autorskih prava, 23. travnja se također održava i manifestacija Svjetska noć knjige.

IMG_0001

1995-ben az UNESCO a Könyv Napjává nyilvánította április 23-át katalán javaslatra. Április 23-án halt meg William Shakespeare és Miguel de Cervantes. Ez a nap a Szerzői Jogok Napja is. A nap célja, hogy felfedezzük az olvasás szépségét, és ösztönözzük egymást a könyvek forgatására. Április 23-a szimbolikus jelentéssel bír, mivel ezen a napon és egyazon évben, 1616-ban halt meg William Shakespeare, Miguel de Cerventes és Inca Garcilaso de la Vega is, de a katalánok számára ez a nap védőszentjük, Sárkányölő Szent György ünnepe is. Ezért náluk ezen a napon emlékeznek meg a “rózsákról és a könyvekről”, mert a legenda szerint a IV. században Szent György az általa megölt sárkány véréből kinőtt rózsát ajándékozta a megmentett hercegnőnek.

Jean-Paul Sartre

A könyvek voltak az én madaraim és madárfészkeim, háziállataim és istállóim és rétjeim; a könyvtár az egész világ tükörképe volt; s a tükörképben megvolt az eredeti minden mélysége, változatossága, váratlansága.

2d52a8498151483f3ba3e61cc9fb3cb1

22. 4. DAN HRVATSKE KNJIGE

OdluMarulic_mkom Sabora Republike Hrvatske od 1996. OS_1216obilježava se Dan hrvatske knjige u spomen Marku Maruliću, ocu hrvatske književnosti, koji je 22. travnja 1501. dovršio i potpisao svoju Juditu – biblijsko-vergilijanski ep o hrabroj udovici. Svoje najpoznatije djelo Marulić je napisao na hrvatskom jeziku, odnosno splitskoj čakavštini i štokavštini. Na taj je način nagovijestio jedinstvo hrvatskog jezika, a djelo se smatra prvim umjetničkim epom koji je ispjevan na hrvatskome jeziku.

21. 3. – Svjetski dan poezije / A KÖLTÉSZET VILÁGNAPJA

Svjetski dan poezije (engl. World Poetry Day) UNESCO je proglasio 21. ožujka 1999. godine s ciljem promoviranja čitanja, pisanja, objavljivanja i poučavanja poezije diljem svijeta. Na proglašenju praznika rečeno je da treba dati priznanje i poticaj nacionalnim, regionalnim i internacionalnim pjesničkim nastojanjima.

Prema podatcima koje posjeduje Nacionalni odbor za proslavu Dana poezije koji je od 1990-ih
smješten na Floridi (SAD), Svjetski dan poezije slavio se još od 1505. godine. Uglavnom se obilježavao u listopadu, najčešće 15. listopada, na rođendan velikog rimskog pjesnika Vergilija. Sve do UNESCO-vog službenog proglašenja, praznik je naizmjenično slavljen u listopadu i studenom. Ta tradicija obilježavanja održala se do danas u mnogim zemljama.

Ovaj veliki dan obilježava se i u Hrvatskoj brojnim događanjima. Osim što je prvi dan proljeća i Svjetski dan poezije, 21. ožujka je i rođendan hrvatskog književnika Ivana Gorana Kovačića.

(preuzeto s Nacionalne i sveučilišne knjižnice)

Pjesnici

Pjesnici su čuđenje u svijetu,
oni idu zemljom i njihove oči
velike i nijeme rastu pored stvari

Naslonivši uho
na ćutanje što ih okružuje i muči
pjesnici su vječno treptanje u svijetu.

Antun Branko Šimić


1999. november 18-án az UNESCO közgyűlésének 30. ülésszaka március 21-ét, az északi félteke tavaszának első napját nyilvánította A KÖLTÉSZET VILÁGNAPJÁvá, melyet minden ország a saját eszközeivel, a nem-kormányzati szervek aktív részvételével, a nyilvános és civil szervezetek bevonásával ünnepelhet meg.

Petőfi Sándor

A KÖLTÉSZET

Oh szent költészet, mint le vagy alázva,
Miként tiporják méltóságodat
Az ostobák, s ép akkor, amidőn
Törekszenek, hogy fölemeljenek.
Azt hirdetik föl nem kent papjaid,
Azt hirdetik fennszóval, hogy terem vagy,
Nagyúri, díszes, tündöklő terem,
Hová csupán csak fénymázas cipőkben
Lehet bejárni illedelmesen.
Hallgassatok, ti ál hamis proféták,
Hallgassatok, egy szótok sem igaz.
A költészet nem társalgó-terem,
Hová fecsegni jár a cifra nép,
A társaság szemenszedett paréja;
Több a költészet! olyan épület,
Mely nyitva van boldog-boldogtalannak,
Mindenkinek, ki imádkozni vágy,
Szóval: szentegyház, ahová belépni
Bocskorban sőt mezítláb is szabad.

(Szatmár, 1847. augusztus.)

Stephen Hawking (1942. – 2018.)

Teorijski fizičar, kozmolog, autor i direktor Istraživačkog centra teorijske kozmologije pri sveučilištu Cambridge.

stephen-hawking-getty-imagesjpg

Među njegovim najznačajnijim radovima je suradnja sa fizičarom sir Rogerom Penroseom na teoremu gravitacijske  singularnosti u okviru opće relativnosti, teoretska predviđanja da crne rupe emitiraju zračenje i otpuštaju čestice – što je po njemu i dobilo naziv Hawkingovo zračenje. Hawking je prvi objasnio kozmologiju sjedinjenjem opće teorije relativnosti i kvantne mehanike. Pobornik je teorije o više svjetova u kvantnoj mehanici. Počasni je član Kraljevskog društva znanosti i umjetnosti, doživotni član Papinske akademije znanosti, dobitnik predsjedničke medalje slobode – najviše civilne nagrade u Americi. Radio je i kao profesor matematike na Cambridgeu od 1979. do  2009.

Postigao je međunarodni uspjeh u populariziranju znanosti, izdajući djela u kojima je govorio o svojim vlastitim teorijama i svemiru u cjelini. Njegova „Kratka povijest vremena“ ostala je listi bestsellera 237 tjedana, što je ujedno i rekord koji je neka knjiga imala.  Tako je ušao  i u Quinessovu knjigu rekorda.

stephen-hawking-my-goal-is-simple-it-is-a-complete-understanding-of-the-universe-why-it-is-as-it-is-and-why-it-exists-at-all.png

Stephen William Hawking (Oxford, 1942. január 8. – Cambridge, 2018. március 14.) vezető angol elméleti fizikus.

covers_121

Nem csupán kiemelkedő szakmai sikerei által ismert, hanem a laikusoknak szóló ismeretterjesztési munkássága révén is azon kevés tudós közé sorolható, akik részei lettek a populáris kultúrának is, mint például Albert Einstein.

Hawkingnak több meghatározó tudományos elméletet is köszönhetünk. Mindössze 20 éves volt, amikor Roger Penrose-zal közösen dolgozva kezdték el vizsgálni a térben lévő szingularitások, későbbi nevükön a “fekete lyukak” lehetőségét. 1970 és 1974 között már aktívan foglalkozott ezekkel a lyukakkal, miután rájött, hogy a “mindenség elméletének”, vagyis az einsteini és a részecskefizika egyesítésének kulcsa ezekben rejlik.