23. 4. Svjetski dan knjige i autorskih prava / A Könyv és a Szerzői Jogok Napja

Na Glavnoj skupštini UNESCO-a 1995. godine donesena je odluka da se 23. travnja obilježava Svjetski dan knjige i autorskih prava, kao simbolični datum u svjetskoj književnosti kada su 1616. godine preminuli književnici Miguel de Cervantes Saavedra, William Shakespeare i Inca Garcilaso de la Vega. Tom prigodom UNESCO poziva „čitatelje, autore, prevoditelje, izdavače, nastavnike, knjižničare, javne institucije, neprofitne organizacije i privatni sektor da promiču knjigu, čitanje i izdavaštvo, uz zaštitu autorskih prava“. Uz obilježavanje Svjetskog dana knjige i autorskih prava, 23. travnja se također održava i manifestacija Svjetska noć knjige.

IMG_0001

1995-ben az UNESCO a Könyv Napjává nyilvánította április 23-át katalán javaslatra. Április 23-án halt meg William Shakespeare és Miguel de Cervantes. Ez a nap a Szerzői Jogok Napja is. A nap célja, hogy felfedezzük az olvasás szépségét, és ösztönözzük egymást a könyvek forgatására. Április 23-a szimbolikus jelentéssel bír, mivel ezen a napon és egyazon évben, 1616-ban halt meg William Shakespeare, Miguel de Cerventes és Inca Garcilaso de la Vega is, de a katalánok számára ez a nap védőszentjük, Sárkányölő Szent György ünnepe is. Ezért náluk ezen a napon emlékeznek meg a “rózsákról és a könyvekről”, mert a legenda szerint a IV. században Szent György az általa megölt sárkány véréből kinőtt rózsát ajándékozta a megmentett hercegnőnek.

Jean-Paul Sartre

A könyvek voltak az én madaraim és madárfészkeim, háziállataim és istállóim és rétjeim; a könyvtár az egész világ tükörképe volt; s a tükörképben megvolt az eredeti minden mélysége, változatossága, váratlansága.

2d52a8498151483f3ba3e61cc9fb3cb1

22. 4. DAN HRVATSKE KNJIGE

OdluMarulic_mkom Sabora Republike Hrvatske od 1996. OS_1216obilježava se Dan hrvatske knjige u spomen Marku Maruliću, ocu hrvatske književnosti, koji je 22. travnja 1501. dovršio i potpisao svoju Juditu – biblijsko-vergilijanski ep o hrabroj udovici. Svoje najpoznatije djelo Marulić je napisao na hrvatskom jeziku, odnosno splitskoj čakavštini i štokavštini. Na taj je način nagovijestio jedinstvo hrvatskog jezika, a djelo se smatra prvim umjetničkim epom koji je ispjevan na hrvatskome jeziku.

2.4. Međunarodni dan dječje knjige

Međunarodni dan dječje knjige obilježava se drugog travnja svake godine, a njime se želi ukazati važnost dječje književnosti i ljubavi prema čitanju. Ovaj je datum izabran na sam rođendan Hansa Christiana Andersena, najpoznatijeg pisca bajki.


Kęstutis Kasparavičiust,
litavski pisac i ilustrator

Međunarodni dan dječje knjige ili skraćeno ICBD – International Children’s Book Day osmišljen je da bi se potaknulo djecu na čitanje i kako bi tu naviku održali kroz život.

Kako bi ih što više zainteresirali za knjige osnovana je International board on books for young people (IBBY) organizacija koja želi spojiti djecu diljem svijeta preko knjiga. Njihov glavni cilj je promicanje međunarodnog razumijevanja, kroz dječje knjige. Također se trude da sva djeca imaju pristup različitim knjigama, potiču distribuciju kvalitetnih dječjih knjiga.

Od 1956. svake druge godine dodjeljuje se Andersenova nagrada – nagrada za najbolje postignuće i trajan doprinos na području dječje književnosti te za najbolju ilustraciju od 1966. Ova nagrada najviše je međunarodno priznanje dano autora i ilustratora dječjih knjiga.

Gyermekkönyvek nemzetközi napja – A meseírás napja

1967 óta Hans Christian Andersen dán meseíró születésnapján tartják világszerte a Gyermekkönyvek nemzetközi napját. A Gyermekkönyvek Nemzetközi Tanácsa (IBBY) által szervezett ünnep célja, hogy a gyermekekkel megszerettessék az olvasást, a könyveket. A digitalizált világban egyre fontosabbá vált ennek a napnak az üzenete. Azokkal a gyerekekkel is meg kell ismertetni az olvasás szépségeit, akik a számítógép előtt töltik idejük nagy részét. Hiszen a könyvek nemcsak szórakoztatnak, de tanítanak is.


Hans Christian Andersen

2019-ben Litvánia IBBY-szekciója készítette el a plakátot és a nap üzenetét. Az alábbiakban a nap üzenetét közöljük Kęstutis Kasparavičiustől, magyar fordításban:

A könyvek segítenek lelassulniRohanok!… Nincs időm!… Viszlát! – Ezt lehet hallani nap mint nap, nem csak Litvániában, amely Európának pontosan a közepe, hanem a világ számos pontján. Nem kevesebbszer halljuk azt is, hogy az információ-túladagolás, a rohanás és kapkodás korában élünk. De ha egy könyvet veszel a kezedbe, rögtön másképp érzed magad. Úgy tűnik, a könyveknek van egy csodálatos tulajdonsága: segítenek lelassulni. Amint kinyitsz egy könyvet és beleveted magad megnyugtató mélységébe, megszűnik az a félelmed, hogy a dolgok őrjítő sebességgel húznak el melletted, amiből semmit sem észlelsz. Hirtelen elhiszed, hogy nem kell állandóan kiröppenned, mint valami denevér az üregből, hogy egy kevéssé fontos, ám annál sürgősebb feladatot elvégezz. Talán az hat rád megnyugtatóan, hogy a könyvek lapjai számozva vannak, talán az, hogy ahogyan lapozod őket, finoman és megnyugtatóan sercegnek. A könyvekben a múltbéli események békésen összesimulnak az eljövendőkkel. Egy könyv univerzuma szélesre tárt; a valóságot ötvözi a képzelettel. És néha elcsodálkozol, hogy vajon egy könyvben volt vagy a valóságban, hogy észrevetted, milyen gyönyörű az, amikor az olvadó hó nagy csöppekben olvadozik a tetőről, vagy milyen szemet gyönyörködtető a szomszédos ház mohával benőtt fala. Vajon egy könyvből tudod, vagy a valóságból, hogy a berkenye bogyója nem csak szép, de keserű is? Vajon tényleg megtörtént, vagy egy könyvben olvastad, hogy a nyári fűben feküdtél, vagy keresztbe font lábakkal ültél és az égen tovaúszó felhőket figyelted? A könyvek segítenek abban, hogy ne siessünk annyira, megtanítanak észrevenni a dolgokat, és a könyvek arra késztetnek, hogy leüljünk egy kicsit. Mert általában ülve olvasunk, a könyv előttünk hever az asztalon vagy az ölünkben, nemde? És megtapasztaltad már a másik csodát – hogy amikor egy könyvet olvasol, a könyv is olvas téged, Igen, természetesen a könyvek tudnak olvasni. Olvasnak a homlokodból, a szemöldöködből, a szád sarkából, de legelső sorban a könyvek olvasnak a szemedből. És a szemedbe nézve látják, hogy… Nos, tudod, mit! Biztos vagyok benne, hogy a könyvek nem unatkoznak, amikor kézbe veszed őket. Az, aki örömmel olvas – legyen az felnőtt vagy gyerek –, sokkal érdekesebb, mint az, akit nem érdekelnek a könyvek, aki mindig lohol, soha nincs ideje leülni, aki szinte semmit nem vesz észre abból, ami körülveszi. A Nemzetközi Gyermekkönyvnapon mindannyiunknak ezt kívánjuk: Legyenek érdekes könyvek az olvasóknak és érdekes olvasók a könyveknek!

21. 3. – Svjetski dan poezije /

Svjetski dan poezije (engl. World Poetry Day) UNESCO je proglasio 21. ožujka 1999. godine s ciljem promoviranja čitanja, pisanja, objavljivanja i poučavanja poezije diljem svijeta. Na proglašenju praznika rečeno je da treba dati priznanje i poticaj nacionalnim, regionalnim i internacionalnim pjesničkim nastojanjima.

Prema podatcima koje posjeduje Nacionalni odbor za proslavu Dana poezije koji je od 1990-ih smješten na Floridi (SAD), Svjetski dan poezije slavio se još od 1505. godine. Uglavnom se obilježavao u listopadu, najčešće 15. listopada, na rođendan velikog rimskog pjesnika Vergilija. Sve do UNESCO-vog službenog proglašenja, praznik je naizmjenično slavljen u listopadu i studenom. Ta tradicija obilježavanja održala se do danas u mnogim zemljama.

Ovaj veliki dan obilježava se i u Hrvatskoj brojnim događanjima. Osim što je prvi dan proljeća i Svjetski dan poezije, 21. ožujka je i rođendan hrvatskog književnika Ivana Gorana Kovačića.

(preuzeto s Nacionalne i sveučilišne knjižnice)

Pjesnici

Pjesnici su čuđenje u svijetu,
oni idu zemljom i njihove oči
velike i nijeme rastu pored stvari

Naslonivši uho
na ćutanje što ih okružuje i muči
pjesnici su vječno treptanje u svijetu.

Antun Branko Šimić


1999. november 18-án az UNESCO közgyűlésének 30. ülésszaka március 21-ét, az északi félteke tavaszának első napját nyilvánította A KÖLTÉSZET VILÁGNAPJÁvá, melyet minden ország a saját eszközeivel, a nem-kormányzati szervek aktív részvételével, a nyilvános és civil szervezetek bevonásával ünnepelhet meg.

Petőfi Sándor

A KÖLTÉSZET

Oh szent költészet, mint le vagy alázva,
Miként tiporják méltóságodat
Az ostobák, s ép akkor, amidőn
Törekszenek, hogy fölemeljenek.
Azt hirdetik föl nem kent papjaid,
Azt hirdetik fennszóval, hogy terem vagy,
Nagyúri, díszes, tündöklő terem,
Hová csupán csak fénymázas cipőkben
Lehet bejárni illedelmesen.
Hallgassatok, ti ál hamis proféták,
Hallgassatok, egy szótok sem igaz.
A költészet nem társalgó-terem,
Hová fecsegni jár a cifra nép,
A társaság szemenszedett paréja;
Több a költészet! olyan épület,
Mely nyitva van boldog-boldogtalannak,
Mindenkinek, ki imádkozni vágy,
Szóval: szentegyház, ahová belépni
Bocskorban sőt mezítláb is szabad.

(Szatmár, 1847. augusztus.)